Cov kev tiv nuj nqes thiab cov teeb meem cuam tshuam

A woman is having difficulty following conversations.

A woman is having difficulty following conversations. Source: Getty Images

Koj paub zoo txog cov kev tiv nuj nqes yog dab tsi thiab yuav muaj tau teeb meem dab tsi rau koj yog koj tsis ua zoo xyuas es pheem tiv nqe ntau?


Cov kev tiv nuj nqe los yog ua luam poob peev los yog raug tej txhab nyiaj koj qev los siv yuam kom poob peev  yuav ua rau koj yog ib tug neeg tiv nuj nqes uas tsis muaj peev xwm them tau tej nyiaj ntawd rov qab thiab yog ib cov teeb meem loj uas tej zaum koj yuav raug coj mus hais plaub tau thiab.

Totaub txog cov kev tiv nuj nqe

Thaum xub mas yeej tiv lwm tus nyiaj tsawg tsawg xwb tab sis yog yus tsis muaj peev xwm them tag raws lub sij hawm teem tseg ces yus yuav raug them nqe ntxiv, raug nplua los yog raug tsub paj kim rau yus them ntxiv, ces tej nuj nqes me no thiaj ras los ua ib cov teeb meem nyiaj txiaj loj tuaj lawm.

Ntxiv ntawd yog tias tseem muaj lwm yam cuam tshuam txog yus ntiag tug tau tshwm sim li poob hauj lwm, sib nrauj, muaj mob thiab ho tsis txom nyem nyiaj txiaj siv ces haj yam yuav ua rau muaj teeb meem loj tuaj ntxiv.

Ma’ata Solofonia yog ib tug kws lij choj ntawm lub koom haum ntawm Surry Hills, thiab nws qhia tias yeej muaj tej neeg coob ntxiv tuaj tau hu xov tooj mus sab laj txog tej teeb meem tiv nuj nqe no nrog nws lub koom haum.
Nws tshab txhais tias, kuv yeej pom tias yeej muaj neeg tsawg thiaj pom zoo qhia thiab lees tias lawv tiv nuj nqe los yog lagluam poob peev es them tsis tau tej nuj nqe rov qab xwb. Thiab feem ntau yeej yog tej txhab nyiaj uas qeev nyiaj rau lawv yuam kom lawv ua siab poob peev thiab tiv nuj nqes vim lawv tsis muaj peev xwm them tau rov qab, uas thaum tej neeg no hu tuaj sab laj nrog peb lawm ces yeej lig lawm.
gettyimages-871979718.jpg?itok=Derl7Z9L&mtime=1567557456

Nyuaj siab rau cov kev txom nyem nyiaj txiaj siv thiab tiv nuj nqe-Getty Images

Cov teeb meem muaj rau cov kev tiv nuj nqe los yog lagluam poob peev

Yeej muaj ntau cov teeb meem tshwm sim tau rau thaum yus tiv nuj nqe thiab them tsis tau rov qab.

Tej zaum yuav ua rau cov neeg tiv nuj nqe poob lawv tej vajt se.

Feem ntau ntawm Australia no ces tsuas muaj lub sij hawm bankruptcy li 3 xyoos thiab ib hnub xwb.
Raws li Michael Parkinson ntawm lub koom haum the Australian Financial Security Authority tau hais yog thaum ib tug neeg twg ua luam poob peev thiab tiv nuj nqes lawm ces tus neeg ntawd yuav tsis muaj cai muag nws tej peev txheej (Assets) thiab yuav tsum teeb tsa ib tug neeg trustee los ua tus muag lawv tej peev txheej kom tau nyiaj coj los them lawv tej nuj nqes lawm xwb
Tsis tas li no cov neeg tiv nuj nqes no los tseem raug txwv tsis pub cia li mus rau lwm qhov li mus txawv teb chaws thiab yuav tsum tau txais kev tso cai los ntawm tus neeg trustee lawv teeb tsa ntawd mas thiaj mus tau.

Tsis tas li no los tseem yuav coj tus neeg tiv nuj nqe los yog ua lagluam poob peev uas them tsis tau tej nuj nqes rov qab coj mus qhia rau zej tsoom paub thiab, ces sawv daws thiaj muaj peev xwm mus txheeb xyuas tau tsis hais tej tswv tsev, tej tswv lagluam los yog tej txhab nyiaj tib si.
Mr Parkinson hais tias tej neeg ntiag tug cov npe yuav mus teev zwm rau nom tswv lub koom haum National Personal Insolvency Index uas yeej khaws cia mus tag ib sis hauv teb chaws Australia no thiab yog koj xav mus txheeb xyuas ces koj tsuas them nyiaj me ntsis xwb ces koj mus tshawb tau tej neeg tiv nuj nqes los yog ua lagluam poob peev uas them tsis tau tej nuj nqes rov qab ntawd tau.
Tsis tas li no los tej koom haum teev tej neeg cov kev qev nyiaj siav (Credit reporting agencies) los yeej tseem yuav teev zwm cov kev tiv nuj nqe no yam tsawg li 5 lub xyoos cia thiab, ces yuav haj yam ua rau tej neeg tiv nuj nqes no tsis muaj peev xwm mus qev tau nyiaj ntawm tej tuam txhab nyiaj tau nyuaj dua ntxiv thiab.
gettyimages-88621051.jpg?itok=QOIm3eAY&mtime=1567557595

Getty Images

Yuav tau ceev faj rau cov kev tiv nuj nqes uas maj mam them rov qab kom tag ntawd

Raws lis Australia lub tuam txhab nyiaj fej seeb haiv (Reserve Bank of Australia) tau qhia, yeej muaj Australia tej pej xeem tiv cov nuj nqes credit cards tshaj $50 billion diam.

Tam sim no ces ho muaj tej neeg yuav khoom siv sib tw mus siv cov khoom siv uas coj los siv kiag tam sim no es majmam them lawv qab kom tag (Buy-now pay-later schemes) li cov Afterpay uas tsis tswj nruj li lwm cov credit providers ntawd.

Yeej tseem muaj tej hluas coob heev tsis paub txog tej teeb meem yuav muaj tau cuam tshuam txog cov kev tiv tej nuj nqe no thiab.
Sofija Petrovic uas yog ib tug ntxhais hluas muaj hnoob nyoog 23 xyoos hais tias zoo li tej lagluam tej tswv yim ua kom tej neeg tiv nuj nqes no tsis yog tej yam txaus ntshai dab tsi. Tab sis kuv xav tias yeej tsis muaj ib tug neeg twg yuav los ua tib zoo piv rau yus paub tias yog thaum yus mus coj luag ib yam khoom coj los siv thiab tsis tau them kiag nyiaj kom txwm kiag ua ntej ntawd ho yuav muaj tau teeb meem dab tsi rau yus tom qab tuaj. Vim rau qhov tej lagluam yeej siv ntau cov tswv yim los pub yus them me ntsi ua ntau zaus los yog tsis tsub paj rau yus them kom ntxias tau tej neeg thiab tej neeg nyiam mus yuav tej khoom ntawd coj los siv txog rau them uas lawv siv nyiaj ntau tshaj tej nyiaj lawv muaj los yog khwv tau lawm ces thaum ntawd lawv yuav ntsib teeb meem nyuaj.
gettyimages-168343711.jpg?itok=0d96TAe6&mtime=1567557705

Getty Images

Cov kev tiv nuj nqes los sis yog ua luam poob peev them tsis tau tej nuj nqe rov qab tseem yuav ua rau yus raug lwm tus neeg ntaus nqe yuam kev thiab.


Txawm zej tsoom sawv daws yeej lees paub tias cov kev tiv nuj nqe yeej yog ib feem ntawm txoj kev ua lub neej lawm yog yog tias yus tiv nuj nqes lawm ces yeej tseem raug zejzog ntaus nqe tsis zoo rau yus thiab.
Ma’ata Solofoni uas yog ib tug kws lij choj ntawm lub koom haum Financial Rights Legal Centre hais tias tseem muaj ib txhia neeg uas coj ib cov kev cai dab qhua sib txawv thiab yog cov neeg pawg tsawg ntawd yeej pom tau tias cov kev tiv nuj nqe no yog yus ntiag tug teeb meem xwb tsis xav coj mus tham qhia rau lwm tus paub tsam ua rau yus txaj muag thiab yeej tsis mus nrhiav kev pab caum thaum tseem ntxov kom lug hla txhob tiv nuj nqe.
Nws tseem tau qhia ntxiv tias yeej muaj ib txhia neeg uas ntuj kawg xub zeb teb kawg xub ntoo uas tag tswv yim tsis pom qab ua li cas thaum muaj tej teeb meem nuj nqe nyuaj tuaj lawm yeej qhia tias lawv xav txov txo lawv tus kheej txoj sia thiab.
Kuv yeej tau nrog ib cov neeg tham thiab lawv yeej qhia rau kuv tias tib txoj hauv kev tawm uas lawv xav tau ntawd ces yog txov txo lawv tus kheej txoj sia lawm xwb, vim tej teeb meem tiv nuj nqes no ua rau lawv muaj kev nyuaj siab ntxhov plawv loj dhau lawm.
Txawm li cas los lub koom haum  yeej muaj ib cov kev pab cuam pub dawb rau tej neeg sawv daws yog koj hu rau lawv tus xov tooj 1800 007 007 txhua hnub Monday-Friday sij hawm 9.30 am -4.30 pm thiab nom tswv Australia lub koom haum  los yeej muaj ib cov kev taw qhia rau zej tsoom Australia txog cov kev siv nyiaj, kev txuag nyiaj, kev nqe peev lagluam los yog qhia kom tej neeg yuav khoom siv paub txog lawv txoj cai qhia rau sawv daws thiab.

Mloog tau lwm cov xov xwm, cov zaj dab neeg thiab xov xwm los yog cov lus nrog tej qhua tshwj xeeb tham ua lus Hmoob thiab lus Askiv tau raws li hauv qab no:


Share